Youtube csatornánkon hasznos mini videókat találtok a sikeres felkészüléshez. Jó nézelődést 🙂
SZÓBELI VIZSGA
A szóbeli vizsga beszédkészséget vizsgáló részének három feladata – 1. irányított beszélgetés, 2. önálló témakifejtés kép alapján, 3. szituációs párbeszéd – mindhárom vizsgaszinten azonos. A beszédértés vizsga mindhárom szinten a beszédkészség vizsgarésztől elkülönülten, külön teremben történik, mind a három fokon két feladattal.
1. IRÁNYÍTOTT BESZÉLGETÉS
Igyekezz oldottan és természetesen viselkedni. Nem baj, ha időnként hibázol, ha nem mindig tökéletes, amit mondasz. Sokkal fontosabb, hogy meg tudd mutatni, mit tudsz. A vizsgáztatók célja is az, hogy bebizonyíthasd, képes vagy használni a nyelvet az adott szinten: azt szeretnék elérni, hogy minél többet és minél változatosabban beszélj. Nem a hibákra lesnek, hogy azokon rajtakapjanak, hanem figyelnek a pozitívumokra is, amelyekkel az esetleges hibákat bőven tudod ellensúlyozni. A következő pár tanáccsal is abban igyekszünk segíteni, hogy hogyan tudj minél több ilyen pozitívumot bemutatni a tudásodból, a készségeidből a vizsga során.
Ne zavarjon, ha nem jut eszedbe valami, vagy nem sikerül egészen helyesen kifejezned magad, inkább arra figyelj, mi az, amit még elmondhatnál.
Semmiképp se érd be azzal, hogy csak igen-nemmel felelsz, hanem próbálj meg több mondattal, részletesebben is válaszolni a kérdésekre.
A beszélgetés menetét terelheted számodra kedvező irányba. Felvethetsz újabb szempontokat, említhetsz érdekességeket. Jó taktika előre átgondolnod, hogy az egyes témákkal kapcsolatban mire tudnál kitérni, mit és hogyan tudnál elmondani.
Mindvégig törekedj arra, hogy a lehető legtermészetesebb módon beszélj: ne feltétlenül és csak betanult szöveget próbálj felmondani minden áron, hanem a kérdésekre válaszolj.
Ha nem érted pontosan a kérdést, nyugodtan kérd meg a vizsgáztatót, hogy ismételje meg.
Pozitívum, ha nem ragadsz le egyszerű közhelyeknél, hanem van tartalmasabb, egyénibb mondanivalód.
Az alap- és középfokú (B1 és B2) vizsga a vizsgázó személyén keresztül a hétköznapi élet kérdésköreihez kapcsolódik. Ha esetleg nem szívesen közölnél magadról valamit, nyugodtan mondj helyette mást. A vizsgáztató a neveden kívül mást nem tud rólad, és nem is várja el, hogy mindenben igazat mondj: csak a nyelvi teljesítményedet értékeli.
A felsőfokú (C1) vizsgán számíts olyan aktuális, helyenként elvontabb témákra is (ld. a megadott témalistát), amelyek ismerete elvárható egy átlagos műveltséggel rendelkező, a magyar és a célnyelvi média híreit figyelemmel kísérő nyelvhasználótól. Képzeld magad abba a helyzetbe, hogy egy érdeklődő külföldinek kell értelmes tájékoztatást adnod a magyarországi helyzetről különféle témákban (pl. a nyugdíjasok helyzete, egészségügy, környezetvédelem stb.).
2. ÖNÁLLÓ TÉMAKIFEJTÉS KÉP ALAPJÁN
Tudatosan válaszd ki a képet, ne annak alapján, hogy szép-e vagy sem. Azt vedd figyelembe, hogy melyik képről van több mondanivalód. Gondold át, hogy rendelkezel-e a kép rövid leírásához szükséges szókinccsel, és tudsz-e a leírást követően néhány percig önállóan, összefüggően beszélni a kép témájáról, illetve a témával kapcsolatos gondolataidról, asszociációidról, érzéseidről.
Beszélj néhány percig önállóan, összefüggően, először a képről, írd le, mit ábrázol, majd meséld el a témával kapcsolatos ismereteidet, gondolataidat, esetleg saját tapasztalataidat, végül foglald össze, indokold meg a témával, témákkal kapcsolatos véleményedet.
A kép leírása rövid legyen, a lényeges képi elemekre koncentrálj, ne vessz el a fölösleges részletekben. Különösen kerüld olyan lényegtelen részletek megemlítését, amelyek idegen nyelvi megfelelőjét nem ismered.
Ne próbálkozz a kép témájához nem igazán illő, betanult szöveg felmondásával: igyekezz inkább a képen látottakból kiindulva kifejezni gondolataidat, amibe természetesen beleszőhetsz olyan mondatokat is, amelyeket előre megtanultál, ha valóban oda is illenek.
Ha elegendő információt közöltél a képhez (témájához) kapcsolódóan, a vizsgáztató megköszöni, és nem tesz fel kérdéseket, ebben a feladatban önálló beszédprodukciót várunk el a vizsgázótól.
Így tehát ne állj meg egy-két mondat után, kérdésre várva. A vizsgáztató csak akkor tesz fel segítő jellegű kérdéseket, ha már nincs több mondanivalód az adott témával kapcsolatban, vagy nagyon elkalandoztál a kép által megadott iránytól, viszont addigi nyelvi teljesítményed még nem elegendő az értékeléshez.
Számíts arra, hogy a vizsgáztató esetleg a tiedtől eltérő szempontot vagy gondolatot is felvet a képpel kapcsolatban. Ne hagyd, hogy ez megzavarjon, de reagálj rá, mondd el a gondolataidat.
Ezt a feladatot a felkészülés során érdemes gyakorolnod úgy, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott képről és annak témájáról, témáiról egy (később több) percig beszélsz anélkül, hogy eltérnél tőle, vagy sokat ismételnéd magad. Ezt rögzítheted pl. mobiltelefonon, és ellenőrzésként visszahallgathatod.
3. SZITUÁCIÓS PÁRBESZÉD
Kétnyelvű vizsgán ne fordítsd le képernyőn szereplő szöveget!
Figyelmesen, nyugodtan olvasd el az utasítást, képzeld el a megadott beszédhelyzetet, és játszd el a kijelölt szerepet.
Ha barátok közötti párbeszédről van szó, nyugodtan tegezheted a vizsgáztatót az adott idegen nyelven.
A szerepkártya szövegére nyugodtan ránézhetsz menet közben is.
Készülj fel arra, hogy esetleg olyan helyzetet kell megoldanod, amilyenben a valóságban sem szívesen intézkedsz. (pl. reklamálnod kell, mert hideg a leves a vendéglőben).
Rugalmasan kezelheted a szereped, de ne rugaszkodj el tőle túlságosan.
Ragaszkodj a konkrét utasításokhoz, de ne ragadj le a részleteknél. Ha valamit nem tudsz pontosan úgy kifejezni, ahogyan az utasításban szerepel, próbálkozz alternatív megoldásokkal. Akkor sem kell megijedned, ha éppen a szerephez szükséges kulcsszó nem jut eszedbe. Próbálkozz ilyenkor körülírni az adott szót, kifejezést.
Legyél kreatív! Gondold át, tudnál-e még valamit hozzátenni az adott szituációhoz, tudnál-e kezdeményezni azon túl is, amit feltétlenül el kell mondanod.
4. BESZÉDÉRTÉS („Laborvizsga”)
A szövegre vonatkozó kérdéseket már a szöveg lejátszása előtt tanulmányozhatod, és a meghallgatások közben is nézheted.
A szöveg hallgatása közben jegyzetelj, de csak rövid címszavakban, hogy ne veszítsd el a fonalat a hallgatásban. Ezt teheted idegen nyelven is, még a kétnyelvű vizsgán is, mert a meghallgatások közötti szünetekben ráérsz lefordítani az információkat magyarra.
Ne ijedj meg, ha nem értesz valamit rögtön első hallásra! A teljes szövegből olyan információt is kihámozhatsz, amit önmagában nem is értettél pontosan.
Nagyon figyelmesen olvasd el a kérdéseket, s a hallott szövegből ezeknek megfelelően próbáld meg kigyűjteni az odaillő információt.
Minden kérdésre próbálj meg felelni. Ha nem vagy biztos a válaszban, vagy abban, hogy valóban szükséges-e az információ az adott kérdés megválaszolásához, akkor is írd le a helyesnek és odatartozónak vélt információt, hiszen lehet, hogy helyes lesz a válaszod, és akkor sem jár pontlevonás érte, ha netán a válasz helytelen vagy nem odaillő az adott kérdésnél.
Ha összetett a kérdés (pl. „mikor és hol…”), adj választ a kérdés minden elemére. A feladatlap elolvasásakor alá is húzhatod az ilyen összetett kérdéseket, így biztosan nem felejted el megválaszolni egyik részüket sem.
A kétnyelvű vizsgán vannak olyan kérdések, melyek megválaszolásához 3-4 vagy kivételes esetekben akár több információ is szükséges.
A kérdések utáni pontszám nagysága utal arra, hogy körülbelül hány (egy/egyszerű vagy több/ összetett) információ megértése szükséges a kérdés megválaszolásához.
Válaszodban ne ismételd meg a kérdés szövegét.
A kérdésfeltevés is gyakran segít abban, hogy hány információ szükséges. Pl. Részletezze / Sorolja fel… / Milyen okokból… A kérdésekre nem szükséges teljes mondatban válaszolni, elég, ha vázlatpontokban válaszolsz, a lényeg, hogy a kért információ benne legyen a válaszban.
A MONO vizsgán ügyelj arra, hogy ne lépd túl az utasításban megadott szókorlátot, inkább hagyd el a válaszodból a külön információt nem hordozó szavakat.
ÍRÁSBELI VIZSGA
Fontos, hogy olvashatóan írj, az olvashatatlan szöveget nehéz értékelni. Megoldásodat mindig az adott feladathoz tartozó megoldólapra írd!
1. B1 (alapfok)
OLVASÁSKÉSZSÉG 1.
Egy prospektus, termékismertető vagy más, rövid, közérdekű kiadvány, illetve rövid újságcikk elolvasása után kell a szöveg alapján magyar nyelvű kérdésekre magyarul válaszolnod.
Nem kell végigszótáraznod és lefordítanod a teljes szöveget. Ha erre törekszel, akkor a többi feladatra lehet, hogy nem marad elég időd.
Tanácsosabb először átolvasni a szöveget, még úgy is, ha abból nem értesz mindent, majd figyelmesen olvasd el a kérdéseket, és keresd meg a szövegben azokat a részeket, amelyek választ adnak a kérdésekre.
Azoknak a szavaknak a jelentését, amelyek többször előfordulnak, vagy amelyek fontosak a válaszok megértéséhez, érdemes szótár segítségével tisztázni.
Válaszaidat igyekezz tömören és egyértelműen megfogalmazni. Gyakran az információk címszavakban történő felsorolása is elegendő.
Minden kérdésre próbálj meg válaszolni. Ha nem vagy biztos a válaszban, akkor is írd le a helyesnek vélt információt. A fölösleges, nem releváns válaszokért nem jár pontlevonás.
FONTOS! A MONO vizsgán ügyelj arra, hogy válaszodban ne lépd túl az utasításban megadott szókorlátot, inkább hagyd el a válaszodból a külön információt nem hordozó szavakat. Nem kell teljes mondatban válaszolnod, és ami a kérdésben szerepel, ne ismételd meg.
A MONO vizsgán elég lehet a választ tartalmazó szövegrész megtalálása, és akár átmásolása is, a szavakat, kifejezéseket nem kell feltétlenül megváltoztatni. Előfordulhat azonban, hogy az adott szövegrész hosszabb, mint a szavak számára vonatkozó korlát, és ezért értelmes módon rövidíteni, összefoglalni kell, figyelve arra, hogy egy szövegrész szavaiból melyek szükségesek mindenképpen a válaszhoz, és melyek hagyhatók el, mert nem hordoznak ilyen információkat. A nyelvhelyességi hibákat ennél a feladatnál nem vesszük figyelembe, de csak akkor, ha egyértelműen értelmezhető a válasz, és értelmesen illeszkedik a kérdéshez.
Kétnyelvű vizsgán a kérdésekre – az utasításnak megfelelően – magyarul válaszolj. Az idegen nyelvű válaszokat nem tudjuk értékelni.
A kérdés utáni pontszám az elvárt információk számára utal, ezt vedd figyelembe a válaszadásnál. A kérdésfeltevés is gyakran segít abban, hogy hány információ szükséges. Pl. Részletezze / Sorolja fel… / Milyen okokból…
OLVASÁSKÉSZSÉG 2.
Olvasd el először a lyukas szöveget, majd a visszahelyezendő elemeket is. Ha valami szembeötlően illik is egy helyre, a behelyettesítés után akkor is figyelmesen olvasd el újra az egész szövegrészt, hogy valóban pontosan, logikai és nyelvhelyességi hiba nélkül illeszkedik-e az elem a szövegbe. Egyébként pedig célravezető lehet az első lyuktól kezdve módszeresen haladni előre, és ha nem vagy biztos a megoldásban, kipróbálni a még behelyettesíthető összes elemet. Azért is érdemes végigpróbálni a még szabadon felhasználható összes elemet, mert lehet, hogy valami felületesen nézve jónak tűnik, de tartalmilag nem illeszkedik a szövegkörnyezetbe, így mégsem az a helyes megoldás.
KÖZVETÍTÉS
A feladat abból áll, hogy egy üzenet, hirdetés, esetleg egy közérdekű tudnivalókat tartalmazó rövid szöveg információtartalmát kell közvetíteni – megadott szempontok alapján – egy (magyar) ismerősödnek, aki nem ért az idegen nyelven.
Ne felejtsd el, hogy ez egy közvetítési feladat, nem kell a teljes szöveget lefordítani, csak azokat az információkat kiemelni, amelyekre a megadott szempontok utalnak.
Az Olvasáskészség 1 feladathoz adott tanácsaink itt is hasznosak lehetnek, hiszen az idegen nyelvű szöveget előbb meg kell érteni ahhoz, hogy a kért információkat a magyar olvasó számára érthetően közvetíteni lehessen.
Az adott szemponthoz köthető összes információt írd le.
ÍRÁSKÉSZSÉG 1
Ez a feladat mindig informális, ismerősnek, barátnak szóló levél / e-mail. Figyelj az utasításra! Minden egyes irányítási szempontra térj ki a megoldás során.
Csak azokat a megoldásokat tudjuk értékelni, amelyek a megadott témáról, azon belül is a megadott irányítási szempontokról szólnak.
Törekedj az egyszerű gondolatokra és egyszerű megfogalmazásokra. Ne bonyolítsd túl a szöveget olyan közlendőkkel, amelyeket nem tudsz jól visszaadni az adott nyelven. Támaszkodj inkább azokra a kifejezésekre és fordulatokra, amelyek használatát már ismered.
Ha úgy érzed, valamit nem tudsz helyesen kifejezni, próbáld másképpen megfogalmazni, ne ragaszkodj ahhoz, hogy lefordítsd a gondolataidat, változtathatsz is rajtuk.
Ügyelj arra, hogy minden irányítási szempontra kitérj, még ha egyeseket rövidebben, másokat hosszabban dolgozol is ki.
ÍRÁSKÉSZSÉG 2
Ebben a feladatban magyar nyelvű utasítások alapján rövid, pár soros üzenetet, esetleg véleményt kell megfogalmazni. Olyasmiket, amelyeket a mindennapi életben a kollégáidnak, családtagjaidnak, barátaidnak írnál, vagy rövid, pár soros hozzászólást, véleményt, amelyet internetes fórumon közzétennél, vendégkönyvbe írnál.
Az Íráskészség 1 feladathoz adott tanácsok itt is érvényesek, az irányítási szempontok helyett az utasításra vonatkozóan.
2. B2 (középfok)
OLVASÁSKÉSZSÉG 1.
Ebben a feladatban nem az idegen nyelvű szöveg egészének vagy egyes részeinek lefordítására van szükség, hanem a kérdések megválaszolásával annak bizonyítására, hogy átfogóan és fontos részleteiben is megértetted a szöveget.
A kérdésekre magyarul válaszolj. Az idegen nyelvű válaszokat nem tudjuk értékelni.
A szöveget célszerű először egészében elolvasni, és átgondolni, hogy mit közöl a felvetett témáról.
Csak akkor használj szótárt, ha elakadsz, vagy elbizonytalanodsz a globális értésben.
Semmiképpen ne fordítsd le az egész szöveget, erre nincs idő a vizsgán. Olvasd el először a kérdéseket, majd azokat szem előtt tartva olvasd végig a szöveget és keresd meg azokat a részeket, ahol a válaszok találhatók. Ezt követően célszerű számokkal megjelölnöd a szövegben, hogy melyik kérdéshez melyik információ tartozik. Csak ezután fogj hozzá a válaszadáshoz. Előfordulhat, hogy a kérdés megválaszolásához szükséges információkat több bekezdésből kell összegyűjtened.
Ez a feladat nem fordítás, tehát nem feltétlenül kell úgy válaszolnod a kérdésekre, hogy a vonatkozó szövegrész mondatait folyamatosan lefordítod. Figyelj viszont arra, hogy a kérdés megválaszolásához szükséges információk a lehető legteljesebben és legpontosabban benne legyenek a válaszban.
Nem szükséges kerek mondatokban fogalmaznod, de megoldásod – a tartalmi megfelelésen túl – legyen világos és érthető az olvasó számára, akár egy jó jegyzet.
Minden kérdésre próbálj válaszolni, és mindent írj le, ami szerinted a válaszhoz tartozó információ lehet.
FONTOS! A MONO vizsgán ügyelj arra, hogy a kérdésekre IDEGEN NYELVEN kell válaszolni, ÉS hogy ne lépd túl az utasításban megadott szókorlátot, inkább hagyd el a válaszodból a külön információt nem hordozó szavakat.
A MONO vizsgán elég lehet a választ tartalmazó szövegrész megtalálása, és akár átmásolása is, a szavakat, kifejezéseket nem kell feltétlenül megváltoztatni. Előfordulhat azonban, hogy az adott szövegrész hosszabb, mint a szavak számára vonatkozó korlát, és ezért értelmes módon rövidíteni, összefoglalni kell, figyelve arra, hogy egy szövegrész szavaiból melyek szükségesek mindenképpen a válaszhoz, és melyek hagyhatók el, mert nem hordoznak ilyen információkat. A nyelvhelyességi hibákat ennél a feladatnál nem vesszük figyelembe, de csak akkor, ha egyértelműen értelmezhető a válasz, és értelmesen illeszkedik a kérdéshez.
A kérdésekhez rendelt pontszám utal arra, hogy körülbelül hány lényegi információ vagy információcsoport tartozik a szövegben az adott kérdéshez.
Sokszor már a kérdés megfogalmazása is utal arra, hogy a helyes válaszhoz több vagy összetettebb információ megértése, esetleg felsorolása szükséges (pl. „Részletezze / Sorolja fel… / Milyen okokból…”)
Az áttekinthetőség érdekében a kérdések számozását a válaszok számozásában is kövesd.
Ne magyarázd, ne értelmezd a szöveget, azért nem jár pont.
Jelentős passzív szókincs nélkül nehéz megérteni egy sajtócikket. Ezért olvass gyakran újságot, híreket az adott idegen nyelven, akár az interneten, akár nyomtatott formában. Az olvasott cikk tartalmát gyakorlásképpen próbáld meg szabatosan elmondani magyarul úgy, hogy az is értse, aki nem ismeri a cikket.
OLVASÁSKÉSZSÉG 2.
Olvasd el először a lyukas szöveget, majd a visszahelyezendő elemeket is. Ha valami szembeötlően illik is egy helyre, a behelyettesítés után akkor is figyelmesen olvasd el újra az egész szövegrészt, hogy valóban pontosan, logikai és nyelvhelyességi hiba nélkül illeszkedik-e az elem a szövegbe. Egyébként pedig célravezető lehet az első lyuktól kezdve módszeresen haladni előre, és ha nem vagy biztos a megoldásban, kipróbálni a még behelyettesíthető összes elemet. Azért is érdemes végigpróbálni a még szabadon felhasználható összes elemet, mert lehet, hogy valami felületesen nézve jónak tűnik, de tartalmilag mégsem illik a szövegkörnyezetbe.
ÍRÁSKÉSZSÉG 1
Ez a feladat mindig informális, ismerősnek, barátnak szóló levél / e-mail.
A megadott kettő közül csak egy témáról írj.
Ezt a feladatot valakinek címezve írd meg, s képzeld magad elé az illetőt, miközben fogalmazol.
Összefüggő, életszerű szöveget írj, ne érd be az irányítási szempontok rövid, egymás utáni kifejtésével.
Igyekezz véleményedet értelmesen, logikusan kifejteni az adott témáról, mert így több pontot kaphatsz a tartalomra, mint az, akinek nincs igazán mondanivalója, és csak betanult szövegeket vagy közhelyeket közöl.
A terjedelem túllépése nem növeli a megoldás értékét, sőt jelentős túllépése esetén pontot is veszíthetsz emiatt. Tartsd be a terjedelemre vonatkozó előírást (szószámot), de ügyelj az igényes szókincsre és a tartalmi megfelelésre.
Nem érdemes túl sokat szótáraznod. Támaszkodj inkább azokra a szavakra és kifejezésekre, amelyeket már ismersz. Az általad nem ismert kifejezéseket ugyanis nem biztos, hogy jó helyen és a megfelelő értelemben tudod használni. A túl sok szótárazással időt veszíthetsz.
Fontos, hogy kitérj minden irányítási szempontra és mindegyiket megfelelő részletességgel fejtsd ki. Azt, hogy melyik milyen arányban szerepel a megoldásodban, te döntöd el, de minden szempontról írj legalább 2-3 mondatot.
ÍRÁSKÉSZSÉG 2
Ebben a feladatban véleményt kell alkotnod egy állításról. Nem várjuk, hogy az esszéírás szigorú szabályait betartva írd le véleményedet, de érdemes átgondolni, hogy milyen érvek, tapasztalatok szólnak az állítás mellett illetve ellene, és érdemes ezeket logikus sorrendbe állítva elkészíteni a megoldást. Elvont, általános gondolatokat éppúgy meg lehet fogalmazni, mint saját tapasztalatokat, élményeket.
Az Íráskészség 1 feladathoz adott tanácsok itt is érvényesek, az irányítási szempontok helyett a vitaindító bejegyzésre vonatkozóan.
KÖZVETÍTÉS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA
Mindig olvasd végig a szöveget, mielőtt belekezdesz a fordításba. Így lesz összképed arról, hogy miről is szól, s ez segíthet olyan mondatok értelmezésében, amelyek önmagukban nehezen lennének érthetőek.
A cím fordítása maradhat a fordítás befejezése utánra, hiszen sokszor könnyebb megtalálni a szöveg lényegét kifejező frappáns magyar kifejezést a feladat megoldása után, de mindig fordítsd le, hiszen az pontvesztést eredményezhet.
A cikk mondanivalóját általában az első bekezdés tömöríti, ez a sajtónyelv egyik sajátossága. Ne ijedj meg tőle, fel is darabolhatod az egyetlen, 3-4 sorból álló mondatot. Nyugodtan használj mellékmondatokat, de ügyelj arra, hogy a szöveg értelme azonos maradjon.
Először érdemes megkeresni minden mondat alanyát és állítmányát, valamint rekonstruálni az ún. magmondatot, vagyis a lehető legrövidebb értelmes mondatot. Majd a mondat további tagolásával megkeresni – akár a jelentéstől függetlenül is – a nyelvtanilag összetartozó részeket, és megállapítani a szerkezeti összefüggéseket.
A szótárakban egy adott szónak gyakran több jelentése is szerepel. Támaszkodj a józan eszedre, s válaszd azt a kifejezést, ami legjobban beleillik az adott szövegkörnyezetbe, s a magyar szöveg megértését leginkább megkönnyíti.
Az újságok nevét nem kell lefordítanod, az intézmények nevét viszont érdemes, főként, ha van megfelelőjük a magyarban. Ha nincs, vagy nem ismered, a biztonság kedvéért írd oda az idegen nyelvű név mellé zárójelben a magyar nyersfordítást.
Ügyelj a tartalmi pontosságra: csak annyira szakadj el az eredeti szövegtől, hogy fordításod magyaros legyen. A nyelvi szerkezeteket nem kell feltétlenül megtartanod; a jelentést, az információt viszont próbáld meg pontosan átültetni a magyar szövegbe is.
Fordíts magyaros mondatszerkesztéssel és világosan, de ennél többre nem kell törekedned: a nyelvvizsga nem műfordítói vizsga. Olyan mondatot viszont ne írj le, ami nem hangzik értelmesen, vagy teljesen értelmetlen magyarul, még akkor sem, ha az lenne az eredeti „szó szerinti” fordítása.
A szöveg nyersfordítása után olvasd át még egyszer a magyar változatot. A nagy összefüggések alapján próbáld meg átlátni a szöveget, s ne ragadj le az egyes szavaknál. Józan eszedre támaszkodva döntsd el, hogy fordításod az idegen nyelvű szöveg nélkül önmagában is megállja-e a helyét, és értelmes egészet alkot-e. Ha nem, javítsd ki az érthetetlen, félreérthető, vagy nehezen követhető részeket.
Figyelmesen dolgozz, és ellenőrizd a munkádat. A hibák egy jelentős részének nem a hiányos tudás vagy a félreértés az oka, hanem figyelmetlenség.
3. C1 (felsőfok)
A középfokú (B2) vizsgára vonatkozó ötleteket, javaslatok itt is érdemes megfogadni, de a felsőfokú vizsgához adunk néhány további megszívlelendő tanácsot.
OLVASÁSKÉSZSÉG 1.
Felsőfokon (C1) a szövegek hosszabbak, és mind a nyelvtan, mind pedig a szókincs szempontjából összetettebbek.
Ebben a feladatban nem csak az idegen nyelvű szöveg egészének vagy egyes részeinek lefordítására van szükség, hanem a kérdések megválaszolásával annak bizonyítására, hogy átfogóan és fontos részleteiben is megértetted a szöveget.
Az összes ismeretlen szó kiszótározására nincs mindig idő, ezért inkább próbáld meg kikövetkeztetni egy adott szó vagy kifejezés jelentését a kontextusból.
Kétnyelvű vizsga esetében a kérdésekre magyarul válaszolj. Az idegen nyelvű válaszokat nem tudjuk értékelni.
MONO vizsga esetében viszont idegen nyelven, és az utasításban megadott szószámot szigorúan betartva.
A szöveget célszerű először egészében elolvasni, és átgondolni, mit közöl a felvetett témáról.
Csak akkor használj szótárt, ha elakadsz, vagy elbizonytalanodsz a globális értésben.
Semmiképpen ne fordítsd le az egész szöveget, erre nincs idő a vizsgán. Olvasd el először a kérdéseket, majd azokat szem előtt tartva olvasd végig a szöveget és keresd meg azokat a részeket, ahol a válaszok találhatók. Ezt követően célszerű számokkal megjelölnöd a szövegben, hogy melyik kérdéshez melyik információ tartozik. Csak ezután fogj hozzá a válaszadáshoz. Előfordulhat, hogy a kérdés megválaszolásához szükséges információkat a szöveg különböző részeiből kell összegyűjtened.
Ez a feladat nem fordítás, tehát nem feltétlenül kell úgy válaszolnod a kérdésekre, hogy a vonatkozó szövegrész mondatait folyamatosan lefordítod. Figyelj viszont arra, hogy a kérdés megválaszolásához szükséges információk a lehető legteljesebben és legpontosabban benne legyenek a válaszban.
Nem szükséges kerek mondatokban fogalmaznod, de megoldásod – a tartalmi megfelelésen túl – legyen világos és érthető az olvasó számára, akár egy jó jegyzet.
Minden kérdésre próbálj válaszolni, és mindent írj le, ami szerinted a válaszhoz tartozó információ lehet.
FONTOS! A MONO vizsgán ügyelj arra, hogy ne lépd túl az utasításban megadott szókorlátot, inkább hagyd el a válaszodból a külön információt nem hordozó szavakat. A MONO vizsgán elég lehet a választ tartalmazó szövegrész megtalálása, és akár átmásolása is, a szavakat, kifejezéseket nem kell feltétlenül megváltoztatni. Előfordulhat azonban, hogy az adott szövegrész hosszabb, mint a szavak számára vonatkozó korlát, és ezért értelmes módon rövidíteni, összefoglalni kell, figyelve arra, hogy egy szövegrész szavaiból melyek szükségesek mindenképpen a válaszhoz, és melyek hagyhatók el, mert nem hordoznak ilyen információkat. A nyelvhelyességi hibákat ennél a feladatnál nem vesszük figyelembe, de csak akkor, ha egyértelműen értelmezhető a válasz, és értelmesen illeszkedik a kérdéshez.
A kérdésekhez rendelt pontszám utal arra, hogy körülbelül hány lényegi információ vagy információcsoport tartozik a szövegben az adott kérdéshez.
Sokszor már a kérdés megfogalmazása is utal arra, hogy a helyes válaszhoz több vagy összetettebb információ megértése, esetleg felsorolása szükséges (pl. „Részletezze / Sorolja fel… / Milyen okokból…/ Miért …”
Az áttekinthetőség érdekében a kérdések számozását a válaszok számozásában is kövesd.
Ne magyarázd, ne értelmezd a szöveget, azért nem jár pont.
Jelentős passzív szókincs nélkül nehéz megérteni egy sajtócikket. Ezért olvass gyakran újságot, híreket az adott idegen nyelven, akár az interneten, akár nyomtatott formában. Az olvasott cikk tartalmát gyakorlásképpen próbáld meg szabatosan elmondani magyarul úgy, hogy az is értse, aki nem ismeri a cikket.
OLVASÁSKÉSZSÉG 2.
Olvasd el először a lyukas szöveget, majd a visszahelyezendő elemeket is. Ha valami szembeötlően illik is egy helyre, a behelyettesítés után akkor is figyelmesen olvasd el újra az egész szövegrészt, hogy tartalmilag valóban pontosan, logikai és nyelvhelyességi hiba nélkül illeszkedik-e az elem a szövegbe. Egyébként pedig célravezető lehet az első lyuktól kezdve módszeresen haladni előre, és kipróbálni a még behelyettesíthető összes elemet.
ÍRÁSKÉSZSÉG 1.
Az e-mail vagy levél témái lehetnek köznapiak vagy a médiából vett, elvontabb témák
Nem elég éppen csak kitérni az egyes irányítási szempontokra. Jó, ha megoldásod egyéni gondolatokról és egyéni kifejezésmódról tanúskodik.
Fontos, hogy összefüggő szöveget hozz létre, ezért ügyelj az egyes gondolatkörök megfelelő összekapcsolására. Törekedj arra, hogy a megoldásod könnyen érthető és gördülékeny legyen.
Érdemes olyan szavakat, kifejezéseket használni, amelyek jelentését jól ismered. A szótár megfelelő használata és a számodra ismeretlen szavak jelentésének feltérképezése időigényes lehet, ezért a legjobb, ha döntően arra a szókincsre támaszkodsz, amit már jól ismersz.
Tartsd be a terjedelemre vonatkozó előírást (szószámot), de ügyelj az igényes szókincsre és a tartalmi megfelelésre.
A feladat megoldása során tedd fel magadnak a következő kérdéseket, az alábbi négy szempont szerint:
Tartalom:
Kifejtetted-e világosan gondolataidat a megadott szempontok alapján?
Mennyire hatásosan adja vissza a szöveg a fő gondolatköröket?
Kommunikatív hatás:
Mennyire illik a szöveg stílusa az adott témához és a tartalomhoz?
Egységes egészet alkotnak-e a mondatok és bekezdések, vagy a logikus felépítés helyett csak sorban írtál valamit a megadott szempontokról?
Ügyeltél-e arra, hogy a szöveg összefüggő legyen? (Ehhez az egyes részek közötti gördülékeny átmenetet biztosítani kell, emiatt fontos a kötőszavak, utalószavak és egyéb szövegkohéziós elemek ismerete.)
Kifejezésmód:
Igényes, változatos szókinccsel dolgoztál-e?
A szavakat jól illesztetted-e a szövegkörnyezetbe? Nem használtál-e esetleg elavult vagy szleng kifejezéseket?
Nyelvhelyesség:
Használtál-e változatos és igényesebb nyelvtani szerkezeteket?
Nem gátolják-e helyenként nyelvtani pontatlanságok a fogalmazás érthetőségét?
ÍRÁSKÉSZSÉG 2
Ebben a feladatban véleményt kell alkotnod egy állításról internetes bejegyzés formájában. Nem várjuk, hogy az esszéírás szigorú szabályait betartva írd le véleményedet, de érdemes átgondolni, hogy milyen érvek, tapasztalatok szólnak az állítás mellett illetve ellene, és érdemes ezeket logikus sorrendbe állítva elkészíteni a megoldást. Elvont, általános – akár közhelynek számító – gondolatokat éppúgy meg lehet fogalmazni, mint saját tapasztalatokat, élményeket.
Tartsd be a terjedelemre vonatkozó előírást (szószámot), de ügyelj az igényes szókincsre és a tartalmi megfelelésre.
Az Íráskészség 1 feladathoz adott tanácsok itt is érvényesek, az irányítási szempontok helyett az utasításra vonatkozóan.
KÖZVETÍTÉS MAGYARRÓL IDEGEN NYELVRE
A feladat megoldásakor egyszerre két követelménynek kell eleget tenni: a megadott három szempont alapján értelmesen, a lényeget kiemelve összefoglalni a magyar nyelvű szöveget, és ezt az idegen nyelven közvetíteni, az eredeti szöveg hosszának kb. fele terjedelemében (130-150 szó).
Az nem baj, ha az előírtnál kicsivel (max. 10%) hosszabb a tömörített szöveg terjedelme. Fontosabb, hogy minden, amit az eredeti szövegben lényegesnek gondolsz, illetve, amire az irányítási szempontok rákérdeznek, benne legyen.
Igyekezz a kiinduló szöveg lényeges információit új, de szintén logikusan felépített, összefüggő szövegbe rendezni.
A szöveg összefoglalásakor támaszkodj az irányítási szempontokra, amelyek megadják a tömörített szöveg vezérfonalát.
A tömörítés nem fordítás, ezért nem fontos a különleges kifejezéseket, nehéz összetett mondatokat pontosan visszaadni.
A szövegtömörítési feladat értékelése három szempont szerint történik: tartalom, kifejezőkészség (szókincs) és nyelvhelyesség. A feladatmegoldás során tartsd szem előtt ezeket a szempontokat úgy, hogy felteszed magadnak a következő kérdéseket:
Tartalom:
Kitértél-e minden szempontra?
Tartalmilag pontos-e a létrejött szöveg, és az eredeti szöveg ismerete nélkül érthető-e az anyanyelvi olvasó számára?
Mennyire tértél el az eredeti szöveg stílusától? Nem túlzottan beszélt nyelvi vagy nem túlzottan hivatalos-e a létrehozott szöveg stílusa az eredeti szövegéhez képest?
Egységes, összefüggő szöveget alkotnak-e a mondatok? Megfelelő-e a szöveg tagolása? Világosan kapcsolódnak-e egymáshoz az egyes bekezdések, gondolatkörök, vagy a logikus felépítés helyett csak sorban kitértél a megadott szempontokra?
Megfelelő-e a szöveg terjedelme?
Kifejezőkészség:
Megtaláltad-e a kulcsfogalmak idegen nyelvi megfelelőjét? Helyesen és kellő változatossággal használtad-e a lexikai elemeket? Beleillik-e egy adott kifejezés a szövegbe, valóban így használják az anyanyelvűek is? Nemcsak a szótárból írtál ki egy nem feltétlenül odaillő szót? (Egynyelvű szótárban még utánanézhetsz az adott szó vagy kifejezés használatának, amennyire az időd engedi.)
Nyelvhelyesség:
Helyesen használod-e a nyelvtani szerkezeteket?
Helyenként nem félreérthető, nehézkes vagy érthetetlen-e a szöveg?
Eléggé változatos szerkezeteket használtál-e?
KÖZVETÍTÉS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA (fordítás)
Figyelmesen dolgozz és ellenőrizd a munkádat. A hibák egy jelentős részének nem a hiányos tudás vagy a félreértés az oka, hanem pontatlanság, figyelmetlenség.
Mindig olvasd végig a szöveget, mielőtt belekezdesz a fordításba. Így lesz összképed arról, hogy miről is szól, s ez segíthet olyan mondatok értelmezésében, amelyek önmagukban nehezen lennének érthetőek.
A cím fordítása maradhat a fordítás befejezése utánra, hiszen sokszor könnyebb megtalálni a szöveg lényegét kifejező frappáns magyar kifejezést a feladat megoldása után. De mindig fordítsd le hiszen az pontvesztést eredményezhet.
A cikk mondanivalóját általában az első bekezdés tömöríti, ez a sajtónyelv egyik sajátossága. Ne ijedj meg tőle, fel is darabolhatod az egyetlen, 3-4 sorból álló mondatot, ha van ilyen a cikk elején. Nyugodtan használj mellékmondatokat, de ügyelj arra, hogy a szöveg értelme azonos maradjon.
Először érdemes megkeresni minden mondat alanyát és állítmányát, valamint rekonstruálni az ún. magmondatot, vagyis a lehető legrövidebb értelmes mondatot. Majd a mondat további tagolásával megkeresni – akár a jelentéstől függetlenül is – a nyelvtanilag összetartozó részeket, és megállapítani a szerkezeti összefüggéseket.
A szótár nem tartalmazza egy szó minden lehetséges jelentését. Ilyenkor érdemes egynyelvű szótárban is megnézni a keresett szót, az ugyanis megmagyarázza az értelmét, ezen kívül a mellékelt példamondatok is segíthetnek a helyes magyar kifejezés megtalálásában. Támaszkodj a józan eszedre, s válaszd azt a kifejezést, ami legjobban beleillik az adott szövegkörnyezetbe, s a magyar szöveg megértését leginkább megkönnyíti.
Az újságok nevét nem kell lefordítanod, az intézmények nevét viszont érdemes, főként, ha van megfelelőjük a magyarban. Ha nincs, a biztonság kedvéért írd oda az idegen nyelvű név mellé zárójelben a magyar nyersfordítást.
Ügyelj a tartalmi pontosságra: csak annyira szakadj el az eredeti szövegtől, hogy fordításod magyaros legyen. A nyelvi szerkezeteket nem kell feltétlenül megtartanod; a jelentést, az információt viszont próbáld meg pontosan átültetni a magyar szövegbe is.
Fordíts magyaros mondatszerkesztéssel és világosan, de ennél többre nem kell törekedned: a nyelvvizsga nem műfordítói vizsga.
A szöveg nyersfordítása után olvasd át még egyszer a magyar változatot. A nagy összefüggések alapján próbáld meg átlátni a szöveget, s ne ragadj le az egyes szavaknál. Józan eszedre támaszkodva döntsd el, hogy fordításod az idegen nyelvű szöveg nélkül önmagában is megállja-e a helyét, és értelmes egészet alkot-e. Ha nem, javítsd ki az érthetetlen, félreérthető, vagy nehezen követhető részeket. Figyelmesen dolgozz és ellenőrizd a munkádat. A hibák egy jelentős részének nem a hiányos tudás vagy a félreértés az oka, hanem pontatlanság, figyelmetlenség.