Nyelvvizsgatippek

ÖTLETEK, JAVASLATOK VIZSGÁZÓKNAK

Youtube csatornánkon hasznos mini videókat találtok a sikeres felkészüléshez. Jó nézelődést 🙂

SZÓBELI VIZSGA

A szóbeli vizsga beszédkészséget vizsgáló részének három feladata – 1. irányított beszélgetés, 2. önálló témakifejtés kép alapján, 3. szituációs párbeszéd – mindhárom vizsgaszinten azonos. A beszédértés vizsga mindhárom szinten a beszédkészség vizsgarésztől elkülönülten, külön teremben történik, mind a három fokon két feladattal.

1. IRÁNYÍTOTT BESZÉLGETÉS

2. ÖNÁLLÓ TÉMAKIFEJTÉS KÉP ALAPJÁN

3. SZITUÁCIÓS PÁRBESZÉD

4. BESZÉDÉRTÉS („Laborvizsga”)

ÍRÁSBELI VIZSGA

Fontos, hogy olvashatóan írj, az olvashatatlan szöveget nehéz értékelni. Megoldásodat mindig az adott feladathoz tartozó megoldólapra írd!

1. B1 (alapfok)

OLVASÁSKÉSZSÉG 1.

Egy prospektus, termékismertető vagy más, rövid, közérdekű kiadvány, illetve rövid újságcikk elolvasása után kell a szöveg alapján magyar nyelvű kérdésekre magyarul válaszolnod.

OLVASÁSKÉSZSÉG 2.

KÖZVETÍTÉS

A feladat abból áll, hogy egy üzenet, hirdetés, esetleg egy közérdekű tudnivalókat tartalmazó rövid szöveg információtartalmát kell közvetíteni – megadott szempontok alapján – egy (magyar) ismerősödnek, aki nem ért az idegen nyelven.

Ne felejtsd el, hogy ez egy közvetítési feladat, nem kell a teljes szöveget lefordítani, csak azokat az információkat kiemelni, amelyekre a megadott szempontok utalnak.

Az Olvasáskészség 1 feladathoz adott tanácsaink itt is hasznosak lehetnek, hiszen az idegen nyelvű szöveget előbb meg kell érteni ahhoz, hogy a kért információkat a magyar olvasó számára érthetően közvetíteni lehessen.

Az adott szemponthoz köthető összes információt írd le.

ÍRÁSKÉSZSÉG 1

Ez a feladat mindig informális, ismerősnek, barátnak szóló levél / e-mail. Figyelj az utasításra! Minden egyes irányítási szempontra térj ki a megoldás során.

ÍRÁSKÉSZSÉG 2

2. B2 (középfok)

OLVASÁSKÉSZSÉG 1.

OLVASÁSKÉSZSÉG 2.

ÍRÁSKÉSZSÉG 1

ÍRÁSKÉSZSÉG 2

KÖZVETÍTÉS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA

3. C1 (felsőfok)

A középfokú (B2) vizsgára vonatkozó ötleteket, javaslatok itt is érdemes megfogadni, de a felsőfokú vizsgához adunk néhány további megszívlelendő tanácsot.

OLVASÁSKÉSZSÉG 1.

Felsőfokon (C1) a szövegek hosszabbak, és mind a nyelvtan, mind pedig a szókincs szempontjából összetettebbek.

FONTOS! A MONO vizsgán ügyelj arra, hogy ne lépd túl az utasításban megadott szókorlátot, inkább hagyd el a válaszodból a külön információt nem hordozó szavakat. A MONO vizsgán elég lehet a választ tartalmazó szövegrész megtalálása, és akár átmásolása is, a szavakat, kifejezéseket nem kell feltétlenül megváltoztatni. Előfordulhat azonban, hogy az adott szövegrész hosszabb, mint a szavak számára vonatkozó korlát, és ezért értelmes módon rövidíteni, összefoglalni kell, figyelve arra, hogy egy szövegrész szavaiból melyek szükségesek mindenképpen a válaszhoz, és melyek hagyhatók el, mert nem hordoznak ilyen információkat. A nyelvhelyességi hibákat ennél a feladatnál nem vesszük figyelembe, de csak akkor, ha egyértelműen értelmezhető a válasz, és értelmesen illeszkedik a kérdéshez.

OLVASÁSKÉSZSÉG 2.

ÍRÁSKÉSZSÉG 1.

Az e-mail vagy levél témái lehetnek köznapiak vagy a médiából vett, elvontabb témák

Tartalom:

Kommunikatív hatás:

Kifejezésmód:

Nyelvhelyesség:

ÍRÁSKÉSZSÉG 2

KÖZVETÍTÉS MAGYARRÓL IDEGEN NYELVRE

Tartalom:

Kifejezőkészség:

Nyelvhelyesség:

KÖZVETÍTÉS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA (fordítás)

Figyelmesen dolgozz és ellenőrizd a munkádat. A hibák egy jelentős részének nem a hiányos tudás vagy a félreértés az oka, hanem pontatlanság, figyelmetlenség.

Mindig olvasd végig a szöveget, mielőtt belekezdesz a fordításba. Így lesz összképed arról, hogy miről is szól, s ez segíthet olyan mondatok értelmezésében, amelyek önmagukban nehezen lennének érthetőek.

A cím fordítása maradhat a fordítás befejezése utánra, hiszen sokszor könnyebb megtalálni a szöveg lényegét kifejező frappáns magyar kifejezést a feladat megoldása után. De mindig fordítsd le hiszen az pontvesztést eredményezhet.

A cikk mondanivalóját általában az első bekezdés tömöríti, ez a sajtónyelv egyik sajátossága. Ne ijedj meg tőle, fel is darabolhatod az egyetlen, 3-4 sorból álló mondatot, ha van ilyen a cikk elején. Nyugodtan használj mellékmondatokat, de ügyelj arra, hogy a szöveg értelme azonos maradjon.

Először érdemes megkeresni minden mondat alanyát és állítmányát, valamint rekonstruálni az ún. magmondatot, vagyis a lehető legrövidebb értelmes mondatot. Majd a mondat további tagolásával megkeresni – akár a jelentéstől függetlenül is – a nyelvtanilag összetartozó részeket, és megállapítani a szerkezeti összefüggéseket.

A szótár nem tartalmazza egy szó minden lehetséges jelentését. Ilyenkor érdemes egynyelvű szótárban is megnézni a keresett szót, az ugyanis megmagyarázza az értelmét, ezen kívül a mellékelt példamondatok is segíthetnek a helyes magyar kifejezés megtalálásában. Támaszkodj a józan eszedre, s válaszd azt a kifejezést, ami legjobban beleillik az adott szövegkörnyezetbe, s a magyar szöveg megértését leginkább megkönnyíti.

Az újságok nevét nem kell lefordítanod, az intézmények nevét viszont érdemes, főként, ha van megfelelőjük a magyarban. Ha nincs, a biztonság kedvéért írd oda az idegen nyelvű név mellé zárójelben a magyar nyersfordítást.

Ügyelj a tartalmi pontosságra: csak annyira szakadj el az eredeti szövegtől, hogy fordításod magyaros legyen. A nyelvi szerkezeteket nem kell feltétlenül megtartanod; a jelentést, az információt viszont próbáld meg pontosan átültetni a magyar szövegbe is.

Fordíts magyaros mondatszerkesztéssel és világosan, de ennél többre nem kell törekedned: a nyelvvizsga nem műfordítói vizsga.

A szöveg nyersfordítása után olvasd át még egyszer a magyar változatot. A nagy összefüggések alapján próbáld meg átlátni a szöveget, s ne ragadj le az egyes szavaknál. Józan eszedre támaszkodva döntsd el, hogy fordításod az idegen nyelvű szöveg nélkül önmagában is megállja-e a helyét, és értelmes egészet alkot-e. Ha nem, javítsd ki az érthetetlen, félreérthető, vagy nehezen követhető részeket. Figyelmesen dolgozz és ellenőrizd a munkádat. A hibák egy jelentős részének nem a hiányos tudás vagy a félreértés az oka, hanem pontatlanság, figyelmetlenség.